SmartCommerce Consulting

Miért nincsenek repülő autók?

- avagy az innovációs háromszög

2017. november 04. - Kis Ervin Egon

A múltszázadi sci-fik jövőképe alapján a repülő autó az egyik olyan innováció, amit szokás számonkérni a jelenen. Az én kedvenc példám viszont a telefon: szinte minden sci-fiben látunk valakit, aki egy normál méretű vagy nagy monitor előtt ülve videotelefonál, ugyanakkor nem nagyon emlékszem, hogy olyan filmet láttam volna, amelyben az emberek sms-t írogatnak vagy okostelefont használnak. Mi dönti el, hogy melyik technikai innováció valósul meg és lesz sikeres?

2364_4.jpg

A válasz az innovációs háromszög megértésében rejlik. Ha a háromszög sarkaiban lévő innovációs elemek mindegyike megvalósul, akkor lesz egy innováció sikeres.

Technikai / technológiai innováció

A történet általában úgy kezdődik, hogy megszületik valamilyen tudományos felfedezésen alapuló technikai újdonság. Például feltalálják a gőzgépet, a belső égésű motort, a telefont, a számítástechnikát vagy a napelemet. Ezek a találmányok aztán számos további eszközbe kerülnek bele, ami által lehetővé válik, hogy másképp csináljunk dolgokat, mint ahogy korábban tettük. A gőzgépből lesz a mozdony, a belső égésű motorból az autó, a számítástechnikából a számítógép és így tovább.

A mozdonyból viszont még nem következik önmagában a vasúti közlekedés, ahogy a számítógépből és a számítógépes hálózatokból sem a mai internet. Ehhez kell a következő lépés.

Üzleti innováció

A mozdony képes arra, hogy ha utána kötünk több vontatmányt, azokat elhúzza egy sínen egyik pontból a másikba. Ahhoz, hogy ebből létrejöjjön a vasúti közlekedés - a maga sínhálózatával és állomásaival -, üzleti innovációra volt szükség. Meg kellett alkotni azt az üzleti modellt, ami lehetővé tette az egész rendszer rentábilis működtetését. Utólag magától értetődőnek tűnik a megoldás: létrehozni vasúttársaságokat, megépíteni az infrastruktúrát majd a megtett út alapján díjat szedni az utasoktól és a szállítmányozóktól. Ehhez gigantikus befektetés, azaz nagyon erős vízió kellett!

Ahhoz viszont, hogy a vasúti közlekedés - majd ugyanígy az autó, a távközlés, a számítógép és az internet - teljesen átformálja a világot, kellett a háromszög harmadik csúcsa.

Kulturális innováció

A technológiai fejlődés még csak elméletileg teszi lehetővé, hogy másképp csináljunk dolgokat. Ahhoz, hogy tényleg másképp is csináljuk a dolgokat, kell az üzleti innováció, ami által megéri a váltás.

Aligha formálta volna át a vasúti közlekedés a világot, ha vasúti kocsikat kellett volna vásárolnunk ahhoz, hogy utazhassunk!

Viszont attól a pillanattól kezdve, hogy a hozzáadott-érték (gyorsabban érek A-ból B-be) és az ár (csak egy vonatjegyet kell vennem A-ból B-be) arányban álltak egymással, megjelent a kritikus tömeg, elkezdődött a kulturális innováció és megtörtént a paradigmaváltás:

  • kialakult a vasúti közeledés kultúrája (az „utazás”, mint tevékenység és az ahhoz tartozó szokások)
  • létrejöttek az ezzel kapcsolatos szabályrendszerek (menetrendek, házirendek, osztályba-sorolások, törvények)
  • végül mindennek nyomán robbanásszerűen megváltozott a világ.

innovacios_haromszog.png

Akkor tehát miért nincs repülő autó?

A repülő autó technikailag már régóta lehetséges. Éppen csak nincs meg hozzá az üzleti modell, így aztán nem történt meg a paradigmaváltás sem. A videotelefon is már évtizedekkel ezelőtt elterjedhetett volna, de a hozzáadott-érték (látom is azt, akivel beszélek) nem volt elég nagy ahhoz, hogy az emberek annyival többet fizessenek érte, amennyivel többe került volna a rendszerszintű megvalósítása. Az internet elterjedésével ma már több eszköz is lehetővé teszi, hogy lássam a másikat, de ez csak amolyan melléktermék, paradigmaváltás nem lett belőle.

Íme, néhány példa az innovációs háromszög működésére:

Technológiai

Üzleti

Kulturális

Gőzmozdony → vasút

Vasúttársaságok, megtett távolság alapján váltott vonatjegy (menetjegy)

Utazás, turizmus, menetrend, szabályok.

Belső égésű motor → gépkocsi

Sorozatgyártás, olcsó autó, úthálózat, benzinkutak

Közúti közlekedés szabályrendszere; az autó, mint a XX. század szimbóluma

Számítástechnika, számítógépek

Olcsó személyi számítógép, moduláris felépítés és árazás

A írott tartalmak digitális transzformációja

Internet és az internetes hálózat technológiai fejlődése

Hozzáférés-alapú, egyre olcsóbbá váló árazás

A gazdaság és a mindennapi élet digitális transzformációja

Repülőgép → légi közlekedés + internet

Fapados légitársaságok, direkt (online) jegyértékesítés, moduláris árazás + adatvezérelt dinamikus árazás

A repülőgépes utazás tömegessé válása, utazás kis-csomaggal, rövidebb távolságok

Nagy-sebességű és mobilinternet, streaming

Egység-alapú helyett hozzáférés-alapú árazás (nem a zeneszámért, hanem a zenehallgatás lehetőségéért fizetünk)

Lemezvásárlás, másolás és rádióhallgatás helyett Spotify és társai

Számítástechnika felhő

Felhő-alapú adattárolás, szoftverszolgáltatások (SaaS)

Egyre kevésbé veszünk erőgépeket nagy tárhellyel vagy telepítős szoftvereket


A fentiekből kiderül az is, hogy ha létrejön a háromszög, akkor beindul a kölcsönhatás, és az üzleti majd kulturális innováció elkezd újabb technológiai innovációkat generálni.

Mi a tanulság?

Három nagyon fontos tanulságot látok:

  1. Hiába lehetséges valami technológiailag, abból még nem feltétlenül lehet üzletet csinálni; ha pedig nem sikerül megtalálni a jó üzleti modellt, nem is fog elterjedni. A jó üzleti modell megtalálásához meg kell érteni a felhasználót: mi a motivációja, milyen értékekre vevő és azokat hogyan hajlandó megfizetni. A streaming korában nem lehet a digitális zenét fájlokból álló „lemezek” formájában eladni, mert a felhasználó nem a birtoklásra, hanem a zenehallgatásra vágyik.
  2. Minden olyan hagyományos biznisz veszélyben van, ahol a technológiai innováció nyomán megvan a paradigmaváltás esélye. Nagyon fontos, hogy az ilyen üzletágak nagy szereplői megtalálják az üzleti modellváltás útját, különben ki fognak halni. (Többnyire nem találják meg és kihalnak.)
  3. A modellváltás szinte mindig kívülről jön. Ahogy mondani szoktam: nem a hintógyártókból lettek az autógyártók. (Van kivétel is, pl. az IBM.) De mondhatnám azt is, hogy nem a nemzeti légitársaságok alapítottak fapadost, nem a lemezgyártók hozták létre a Spotify-t, nem a hollywoodi filmcézárok csinálták a Netflixet, nem a Walmart az Amazont, nem a taxitársaságok az Ubert és nem a Ford a Teslát.

A második és harmadik pont igazságát már jó páran megértették; a bankok, a médiaipar vagy az autóipar épp most próbál elhajolni a labda elől; az energiaszolgáltatók úgy tűnik, még biztonságban érzik magukat; a webshopok pedig még csak nem is sejtik a veszélyt.

A repülő autó szerintem soha nem fog elterjedni, viszont a jövő még sosem volt ilyen izgalmas, mint ma.


A bejegyzés trackback címe:

http://smartcommerce.blog.hu/api/trackback/id/tr7813173240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Duplaxiii 2017.11.05. 12:45:16

Érdekes téma, súlyos tévedésekkel leírva.
Már az a felhős rész, hogy egyre kevésbé veszünk erőgépeket, pedig a mai terndi okostelefonok arányosítva már sokszoros erőforrásúak egy átlagos üzelti számítógépnél. Ott ugye a munkák 99%-nál egy 2-4 magos átlagprocesszoros, alapmemóriás gép elegendő, az okostelefonok ezeknek 3-4-szeresét kapját egy 1 bites app szórakozsá célú futtatásához. Ha aemlített alaphalmaz olyan primitív módon kezelné az erőforrásokat, mint egy mai androidos baromság, már kihalt volna a számítástechnia.
De az autókról...
A psztoló figyelnébe ajánlok két paramétert:
- a világ autóinak száma vs. repülőgépek száma
- a két járműtípus alkalmazási területe földrajzi szempontokból.
Ma a repülőgépek bizonyos távolságokon belül, adott, aszabványosított és automatizált "utakon" haladnak és a repülési magasságuk, például a utasszállítóknál egy szintén definiált magasságtartományhoz rendelt. Tessék kiszámolni mondjuk az azonos időbe repülő utasszűllítok "sűrűségét"! Aztán egy átlagos világváros 2D-t felületén egy hasonló autómennyiség közlekedését a légifolyósókhoz mérten deginiálhatatlan úthálózaton.
Ezekkel kellen kezdeni!
Aztán az autózás ugye nem 10 km-ekben számolandó, hanem 1 km-re eső 50-100 autóra, amik számtalan rekciókat hajtanak végre, olyanokat, amiket egy harci gép sem tesz alégiharc során! És a repülőgép egy sok km3 légtérben teszi azt, amit az autó pár száz négyzetméteren belül.
Egyszerűen már a robotautózás is ezért értelmetlen, mert az us csak egy automatikus feladatvégzésre jó és semmit sem gyorsít, csak a sofőr olvasgathat a dugóban.
Egyszerűen nem életszerű, hogy egy sűrű járműhalmazból, a 2D-s térből egy jrmű valahogy felszáll, a repülséi szabályokhoz alkalmazkodik, majd valahol leszáll és ismét autó lesz.
Hol száll fel és hol le?
New Yorkban a dugóból helyzől felemelkedik, repülő lesz (alkalmazkodik a város helikopter és kisgépes légiforgalmához???) majd egy másik dugóban leszáll, félrelökdösve az ott álldogálókat?
Ez scifi!
Ismét csak az alaplogika nincs feldolgozva, az, hogy a komplett autósforgalmat kellene repülőautóssá átalakítnai, az összes többi szabály átírásával, mindezt valójában semmiféle előny nélkül.
Egyébkét repülőautók évtizedek óta vannak (itt mindig hazudnak a bloggerek) és mindig egy autóútról felszálló, majd oda leereszkedő járműről van szó, és a próbarepülések során is mindig korlátozni kellett a fel és leszállásnál a autóforgalmat. Ja és ezek egy Cessna-féle járművek, melyek a földön összehajtahják a szárnyakat.
Majd, ha lesz antigravitációs hajtómű, akkor majd lesz talán filmekben látott repülő taxi. Se azokban a filmekben mintha a levegőben a mainál sokszor nagyobb dugók és légi autópályák is vizionálva vannak...
Szóval ennek semmi köze a technikai fejlődéshez, a gőzgépekhez meg a felhőkhöz, ez csak olyanok lázálma, akik amikor a dugóban ülnek, elábrándoznak, hogy ha repülni tudnának, hamarabb odaérnének a gyerekért az óvodába! Aztán jön a bili, mert ez csak addig lenne jó, amíg a többi anyuka is nem ilyenekkel menne a gyerekéért, és akkor a leszállás/parkolás lenne félórás-órás várakozás.

Duplaxiii 2017.11.05. 12:54:56

Ha meg az "az innovációs háromszög" a lényeg, akkor azt a fejlesztők mondják el hitelesen és nem a marketingesek, akik miatt zajlik most a fejlődési mélyrepülés a világon.
Ami a posztban elméletben le let írva, azt évtizedekkel ezelőtt is csináltuk, akkor, amikor ez káros szakma még nem uralta a fejlesztési területeket és akkor hasznos, a célközönségnek hasznos termékek jöttek létre. Most ellenkezőleg, a silány, kevés innovációt igénylő, hyorsan piacrahozható, hamar megtérülő tömegszarok a menők. Lásd Apple, rárepültek egy régen ismert területre, marketinggel ámulatba ejtettek egy átlagfogyasztói réteget, majd mára semmi továbblépés, mert innovációs alapjuk nem volt. És belerángattak számos céget, hogy erre koncentráljanak, nem a valódi fejlődési területekre. Okostelefonnal soha nem fog a világ működni, és az érkező új generációknak meg más lesz az orgazmusalap, a birtoklási vágy tárgya.

különvélemény 2017.11.05. 14:01:07

Mai technikával repülő autó soha nem lesz, mert:
- kis távolságon nem hatékony levegőben tartani azt, ami gurulni is tud
- nagyon hangos
- jogilag aggályos, mint a drónok
- ha elromlik, lezuhan
- az időjárás durván befolyásolja a használhatóságát

vu2 2017.11.05. 14:20:03

Repülő autó, mikor az index használata sem megy? :D stb.
Mikor egy 20 byte-os hibakód kiolvasásához (na vajon miért nincs kiírva egy pár száz Forint értékű kijelzőre...pár száz Forint a 80-as évekre értendő, mert már akkor is elérhető volt)
csilli-vili laptop/szoftver/kábel/elektronika/kitalálójánakédesanyjakínja szükséges ?

Nem azért, de hányózacskóból mennyi kéne egy ilyen kocsiba?
Vajon hány ilyen repkedő izé lenne felcsavarodva a táv vezetékekre?

És a lényeg : éppenséggel hogyan lenne megoldva az útépítési korrupció, ha a levegő készen van kátyúk nélkül hm ?
stb, stb, stb
+ előttem szólók érvei

Marketing, már megint.

nekemtene 2017.11.05. 14:27:54

"A repülő autó technikailag már régóta lehetséges."

Ez nem egészen igaz. Nem lehetséges abban az értelemben, hogy épeszű energiahasználattal, épeszű környezeti viszonyokkal (pl. szélvihar a propellerekből), épeszű áron mehetne. Egyelőre nem valós alternatíva az autóval szemben. Ez tisztán fizikai probléma, egy nagyobb felfedezés megváltoztathatja majd - illetve kettő, mert a működés technikai részletei mellett az extra energiaigényre is kell vmi "olcsó és hordozható" energiaforrás (még az antigravitáció feltalálása sem elég, ha atomreaktor vagy tonnányi aksi kell hozzá).

vu2 2017.11.05. 14:28:49

Ez a felhőalapú bizbasz meg különösen szem előtt van, hogy sima trükk.
Szolgáltatások meg miegymás na persze. File tárolás szerveren, ez új dolog ?
IBM van példaként felhozva, nem ez az IBM akarta a kukába dobni az egész otthoni felhasználást?

Internethez ez van írva :
"A gazdaság és a mindennapi élet digitális transzformációja"
Igen, igen, csakhogy azóta több a papírmunka, mióta megjelent a bürokráciában. Rendszerek nincsenek összehangolva stb. stb. stb.

Ez inkább a hülyeség kora.

Honnan van ez az egész szöveg?