Smart Commerce Consulting

Miért nincsenek repülő autók?

- avagy az innovációs háromszög

2017. november 04. - Kis Ervin Egon

A múltszázadi sci-fik jövőképe alapján a repülő autó az egyik olyan innováció, amit szokás számonkérni a jelenen. Az én kedvenc példám viszont a telefon: szinte minden sci-fiben látunk valakit, aki egy normál méretű vagy nagy monitor előtt ülve videotelefonál, ugyanakkor nem nagyon emlékszem, hogy olyan filmet láttam volna, amelyben az emberek sms-t írogatnak vagy okostelefont használnak. Mi dönti el, hogy melyik technikai innováció valósul meg és lesz sikeres?

2364_4.jpg

A válasz az innovációs háromszög megértésében rejlik. Ha a háromszög sarkaiban lévő innovációs elemek mindegyike megvalósul, akkor lesz egy innováció sikeres.

Technikai / technológiai innováció

A történet általában úgy kezdődik, hogy megszületik valamilyen tudományos felfedezésen alapuló technikai újdonság. Például feltalálják a gőzgépet, a belső égésű motort, a telefont, a számítástechnikát vagy a napelemet. Ezek a találmányok aztán számos további eszközbe kerülnek bele, ami által lehetővé válik, hogy másképp csináljunk dolgokat, mint ahogy korábban tettük. A gőzgépből lesz a mozdony, a belső égésű motorból az autó, a számítástechnikából a számítógép és így tovább.

A mozdonyból viszont még nem következik önmagában a vasúti közlekedés, ahogy a számítógépből és a számítógépes hálózatokból sem a mai internet. Ehhez kell a következő lépés.

Üzleti innováció

A mozdony képes arra, hogy ha utána kötünk több vontatmányt, azokat elhúzza egy sínen egyik pontból a másikba. Ahhoz, hogy ebből létrejöjjön a vasúti közlekedés - a maga sínhálózatával és állomásaival -, üzleti innovációra volt szükség. Meg kellett alkotni azt az üzleti modellt, ami lehetővé tette az egész rendszer rentábilis működtetését. Utólag magától értetődőnek tűnik a megoldás: létrehozni vasúttársaságokat, megépíteni az infrastruktúrát majd a megtett út alapján díjat szedni az utasoktól és a szállítmányozóktól. Ehhez gigantikus befektetés, azaz nagyon erős vízió kellett!

Ahhoz viszont, hogy a vasúti közlekedés - majd ugyanígy az autó, a távközlés, a számítógép és az internet - teljesen átformálja a világot, kellett a háromszög harmadik csúcsa.

Kulturális innováció

A technológiai fejlődés még csak elméletileg teszi lehetővé, hogy másképp csináljunk dolgokat. Ahhoz, hogy tényleg másképp is csináljuk a dolgokat, kell az üzleti innováció, ami által megéri a váltás.

Aligha formálta volna át a vasúti közlekedés a világot, ha vasúti kocsikat kellett volna vásárolnunk ahhoz, hogy utazhassunk!

Viszont attól a pillanattól kezdve, hogy a hozzáadott-érték (gyorsabban érek A-ból B-be) és az ár (csak egy vonatjegyet kell vennem A-ból B-be) arányban álltak egymással, megjelent a kritikus tömeg, elkezdődött a kulturális innováció és megtörtént a paradigmaváltás:

  • kialakult a vasúti közeledés kultúrája (az „utazás”, mint tevékenység és az ahhoz tartozó szokások)
  • létrejöttek az ezzel kapcsolatos szabályrendszerek (menetrendek, házirendek, osztályba-sorolások, törvények)
  • végül mindennek nyomán robbanásszerűen megváltozott a világ.

innovacios_haromszog.png

Akkor tehát miért nincs repülő autó?

A repülő autó technikailag már régóta lehetséges. Éppen csak nincs meg hozzá az üzleti modell, így aztán nem történt meg a paradigmaváltás sem. A videotelefon is már évtizedekkel ezelőtt elterjedhetett volna, de a hozzáadott-érték (látom is azt, akivel beszélek) nem volt elég nagy ahhoz, hogy az emberek annyival többet fizessenek érte, amennyivel többe került volna a rendszerszintű megvalósítása. Az internet elterjedésével ma már több eszköz is lehetővé teszi, hogy lássam a másikat, de ez csak amolyan melléktermék, paradigmaváltás nem lett belőle.

Íme, néhány példa az innovációs háromszög működésére:

Technológiai

Üzleti

Kulturális

Gőzmozdony → vasút

Vasúttársaságok, megtett távolság alapján váltott vonatjegy (menetjegy)

Utazás, turizmus, menetrend, szabályok.

Belső égésű motor → gépkocsi

Sorozatgyártás, olcsó autó, úthálózat, benzinkutak

Közúti közlekedés szabályrendszere; az autó, mint a XX. század szimbóluma

Számítástechnika, számítógépek

Olcsó személyi számítógép, moduláris felépítés és árazás

A írott tartalmak digitális transzformációja

Internet és az internetes hálózat technológiai fejlődése

Hozzáférés-alapú, egyre olcsóbbá váló árazás

A gazdaság és a mindennapi élet digitális transzformációja

Repülőgép → légi közlekedés + internet

Fapados légitársaságok, direkt (online) jegyértékesítés, moduláris árazás + adatvezérelt dinamikus árazás

A repülőgépes utazás tömegessé válása, utazás kis-csomaggal, rövidebb távolságok

Nagy-sebességű és mobilinternet, streaming

Egység-alapú helyett hozzáférés-alapú árazás (nem a zeneszámért, hanem a zenehallgatás lehetőségéért fizetünk)

Lemezvásárlás, másolás és rádióhallgatás helyett Spotify és társai

Számítástechnika felhő

Felhő-alapú adattárolás, szoftverszolgáltatások (SaaS)

Egyre kevésbé veszünk erőgépeket nagy tárhellyel vagy telepítős szoftvereket


A fentiekből kiderül az is, hogy ha létrejön a háromszög, akkor beindul a kölcsönhatás, és az üzleti majd kulturális innováció elkezd újabb technológiai innovációkat generálni.

Mi a tanulság?

Három nagyon fontos tanulságot látok:

  1. Hiába lehetséges valami technológiailag, abból még nem feltétlenül lehet üzletet csinálni; ha pedig nem sikerül megtalálni a jó üzleti modellt, nem is fog elterjedni. A jó üzleti modell megtalálásához meg kell érteni a felhasználót: mi a motivációja, milyen értékekre vevő és azokat hogyan hajlandó megfizetni. A streaming korában nem lehet a digitális zenét fájlokból álló „lemezek” formájában eladni, mert a felhasználó nem a birtoklásra, hanem a zenehallgatásra vágyik.
  2. Minden olyan hagyományos biznisz veszélyben van, ahol a technológiai innováció nyomán megvan a paradigmaváltás esélye. Nagyon fontos, hogy az ilyen üzletágak nagy szereplői megtalálják az üzleti modellváltás útját, különben ki fognak halni. (Többnyire nem találják meg és kihalnak.)
  3. A modellváltás szinte mindig kívülről jön. Ahogy mondani szoktam: nem a hintógyártókból lettek az autógyártók. (Van kivétel is, pl. az IBM.) De mondhatnám azt is, hogy nem a nemzeti légitársaságok alapítottak fapadost, nem a lemezgyártók hozták létre a Spotify-t, nem a hollywoodi filmcézárok csinálták a Netflixet, nem a Walmart az Amazont, nem a taxitársaságok az Ubert és nem a Ford a Teslát.

A második és harmadik pont igazságát már jó páran megértették; a bankok, a médiaipar vagy az autóipar épp most próbál elhajolni a labda elől; az energiaszolgáltatók úgy tűnik, még biztonságban érzik magukat; a webshopok pedig még csak nem is sejtik a veszélyt.

A repülő autó szerintem soha nem fog elterjedni, viszont a jövő még sosem volt ilyen izgalmas, mint ma.


A bejegyzés trackback címe:

https://smartcommerce.blog.hu/api/trackback/id/tr113173240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Duplaxiii 2017.11.05. 12:45:16

Érdekes téma, súlyos tévedésekkel leírva.
Már az a felhős rész, hogy egyre kevésbé veszünk erőgépeket, pedig a mai terndi okostelefonok arányosítva már sokszoros erőforrásúak egy átlagos üzelti számítógépnél. Ott ugye a munkák 99%-nál egy 2-4 magos átlagprocesszoros, alapmemóriás gép elegendő, az okostelefonok ezeknek 3-4-szeresét kapját egy 1 bites app szórakozsá célú futtatásához. Ha aemlített alaphalmaz olyan primitív módon kezelné az erőforrásokat, mint egy mai androidos baromság, már kihalt volna a számítástechnia.
De az autókról...
A psztoló figyelnébe ajánlok két paramétert:
- a világ autóinak száma vs. repülőgépek száma
- a két járműtípus alkalmazási területe földrajzi szempontokból.
Ma a repülőgépek bizonyos távolságokon belül, adott, aszabványosított és automatizált "utakon" haladnak és a repülési magasságuk, például a utasszállítóknál egy szintén definiált magasságtartományhoz rendelt. Tessék kiszámolni mondjuk az azonos időbe repülő utasszűllítok "sűrűségét"! Aztán egy átlagos világváros 2D-t felületén egy hasonló autómennyiség közlekedését a légifolyósókhoz mérten deginiálhatatlan úthálózaton.
Ezekkel kellen kezdeni!
Aztán az autózás ugye nem 10 km-ekben számolandó, hanem 1 km-re eső 50-100 autóra, amik számtalan rekciókat hajtanak végre, olyanokat, amiket egy harci gép sem tesz alégiharc során! És a repülőgép egy sok km3 légtérben teszi azt, amit az autó pár száz négyzetméteren belül.
Egyszerűen már a robotautózás is ezért értelmetlen, mert az us csak egy automatikus feladatvégzésre jó és semmit sem gyorsít, csak a sofőr olvasgathat a dugóban.
Egyszerűen nem életszerű, hogy egy sűrű járműhalmazból, a 2D-s térből egy jrmű valahogy felszáll, a repülséi szabályokhoz alkalmazkodik, majd valahol leszáll és ismét autó lesz.
Hol száll fel és hol le?
New Yorkban a dugóból helyzől felemelkedik, repülő lesz (alkalmazkodik a város helikopter és kisgépes légiforgalmához???) majd egy másik dugóban leszáll, félrelökdösve az ott álldogálókat?
Ez scifi!
Ismét csak az alaplogika nincs feldolgozva, az, hogy a komplett autósforgalmat kellene repülőautóssá átalakítnai, az összes többi szabály átírásával, mindezt valójában semmiféle előny nélkül.
Egyébkét repülőautók évtizedek óta vannak (itt mindig hazudnak a bloggerek) és mindig egy autóútról felszálló, majd oda leereszkedő járműről van szó, és a próbarepülések során is mindig korlátozni kellett a fel és leszállásnál a autóforgalmat. Ja és ezek egy Cessna-féle járművek, melyek a földön összehajtahják a szárnyakat.
Majd, ha lesz antigravitációs hajtómű, akkor majd lesz talán filmekben látott repülő taxi. Se azokban a filmekben mintha a levegőben a mainál sokszor nagyobb dugók és légi autópályák is vizionálva vannak...
Szóval ennek semmi köze a technikai fejlődéshez, a gőzgépekhez meg a felhőkhöz, ez csak olyanok lázálma, akik amikor a dugóban ülnek, elábrándoznak, hogy ha repülni tudnának, hamarabb odaérnének a gyerekért az óvodába! Aztán jön a bili, mert ez csak addig lenne jó, amíg a többi anyuka is nem ilyenekkel menne a gyerekéért, és akkor a leszállás/parkolás lenne félórás-órás várakozás.

Duplaxiii 2017.11.05. 12:54:56

Ha meg az "az innovációs háromszög" a lényeg, akkor azt a fejlesztők mondják el hitelesen és nem a marketingesek, akik miatt zajlik most a fejlődési mélyrepülés a világon.
Ami a posztban elméletben le let írva, azt évtizedekkel ezelőtt is csináltuk, akkor, amikor ez káros szakma még nem uralta a fejlesztési területeket és akkor hasznos, a célközönségnek hasznos termékek jöttek létre. Most ellenkezőleg, a silány, kevés innovációt igénylő, hyorsan piacrahozható, hamar megtérülő tömegszarok a menők. Lásd Apple, rárepültek egy régen ismert területre, marketinggel ámulatba ejtettek egy átlagfogyasztói réteget, majd mára semmi továbblépés, mert innovációs alapjuk nem volt. És belerángattak számos céget, hogy erre koncentráljanak, nem a valódi fejlődési területekre. Okostelefonnal soha nem fog a világ működni, és az érkező új generációknak meg más lesz az orgazmusalap, a birtoklási vágy tárgya.

különvélemény 2017.11.05. 14:01:07

Mai technikával repülő autó soha nem lesz, mert:
- kis távolságon nem hatékony levegőben tartani azt, ami gurulni is tud
- nagyon hangos
- jogilag aggályos, mint a drónok
- ha elromlik, lezuhan
- az időjárás durván befolyásolja a használhatóságát

vu2 (törölt) 2017.11.05. 14:20:03

Repülő autó, mikor az index használata sem megy? :D stb.
Mikor egy 20 byte-os hibakód kiolvasásához (na vajon miért nincs kiírva egy pár száz Forint értékű kijelzőre...pár száz Forint a 80-as évekre értendő, mert már akkor is elérhető volt)
csilli-vili laptop/szoftver/kábel/elektronika/kitalálójánakédesanyjakínja szükséges ?

Nem azért, de hányózacskóból mennyi kéne egy ilyen kocsiba?
Vajon hány ilyen repkedő izé lenne felcsavarodva a táv vezetékekre?

És a lényeg : éppenséggel hogyan lenne megoldva az útépítési korrupció, ha a levegő készen van kátyúk nélkül hm ?
stb, stb, stb
+ előttem szólók érvei

Marketing, már megint.

nekemtene 2017.11.05. 14:27:54

"A repülő autó technikailag már régóta lehetséges."

Ez nem egészen igaz. Nem lehetséges abban az értelemben, hogy épeszű energiahasználattal, épeszű környezeti viszonyokkal (pl. szélvihar a propellerekből), épeszű áron mehetne. Egyelőre nem valós alternatíva az autóval szemben. Ez tisztán fizikai probléma, egy nagyobb felfedezés megváltoztathatja majd - illetve kettő, mert a működés technikai részletei mellett az extra energiaigényre is kell vmi "olcsó és hordozható" energiaforrás (még az antigravitáció feltalálása sem elég, ha atomreaktor vagy tonnányi aksi kell hozzá).

vu2 (törölt) 2017.11.05. 14:28:49

Ez a felhőalapú bizbasz meg különösen szem előtt van, hogy sima trükk.
Szolgáltatások meg miegymás na persze. File tárolás szerveren, ez új dolog ?
IBM van példaként felhozva, nem ez az IBM akarta a kukába dobni az egész otthoni felhasználást?

Internethez ez van írva :
"A gazdaság és a mindennapi élet digitális transzformációja"
Igen, igen, csakhogy azóta több a papírmunka, mióta megjelent a bürokráciában. Rendszerek nincsenek összehangolva stb. stb. stb.

Ez inkább a hülyeség kora.

Honnan van ez az egész szöveg?